A XV. században épült, mára Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára. A vár építése Maróti János macsói bánhoz, továbbépítése pedig Corvin János nevéhez fűződik. Ő építtette az un. Kerecsényi-kapu közelében található a kerek ágyútornyot (rondella), amit szaknyelven Corvin-bástyának neveznek. Az 1566-os ostrom után 129 évig volt a város török hódoltság alatt, majd 1695-ben került sor a törökök kiűzésére. Az elkövetkezőkben - Harruckern János idejében - a várban serfőző és pálinkaház, sőt, börtön is működött. A 7 lakószoba közül egy a levéltár-, és a megyegyűlések terme volt. 2005-től újra élettel telik meg a gótikus téglavár: a vármúzeumban megismerkedhetnek a látogatók a vár hadtörténetével; a felszentelt kápolnában ismét keresztelnek és esketnek; a kulináris élvezeteknek a középkori jegyeket magán viselő borozóban hódolhatnak, a lovagterem - a modern kor szellemével ötvözve a régmúltat - pedig fogadásoknak, konferenciáknak és más rendezvényeknek szolgál helyszínéül. A várban tárlatvezetés kérhető.

A több funkciós műemlék kőszínházként is működik, hiszen az 1964 óta működő Gyulai Várszínház el?adásai a várban és a vár mellett található tószínpadon kerülnek megrendezésre.

Közép-Európa egyetlen épen maradt téglavára, melynek 24 kiállítótermében járhatják végig közel hét évszázad történetét. A kilátóból gyönyörű panoráma nyílik a városra.

Gyula városának egyik nevezetessége, a város történetének beszédes tanúja. Gyula első cukrászdája, Magyarország második legrégebben működő cukrászdája.

Maga az épület az 1801. évi tűzvész után létesült. 1839-ig gyógyszertár működött benne. Erre utal a sarokterem falában található homokkőkép, amelyen a kígyóját tálkájából etet? Hygia volt restaurálható. A cukrászdát 1840-ben alapította Salis András cukrászmester. Salis András 1841-ben vette feleségül Reindhardt János német gyulai cipész lányát, akinek rokona, Reinhardt József 1854-ben átvette a cukrászdát. Reinhardt József 1887-ben bekövetkezett halála után özvegye, Kontúr Róza vezette tovább az üzletet 1900-ig. Segédje, Balaskó Béla 1900 és 1907 között vitte tovább a hagyományokat. Az ő segédje, Lázár János 1907 és 1924 között gondoskodott a Reinhardt Cukrászda hírnevéről, majd özvegye, Lázár Jánosné 1947-ig működtette tovább. Ekkor szintén segédjének, János Imrének adta át az üzletet egészen 1984-ig. Nem lévén leszármazottja 74 éves korában eladta a városnak és azóta önkormányzati tulajdon. 1952-ben nevét megváltoztatták Százéves Cukrászdára.

A ház copf és empir stílusú elemekkel épült, de magán viseli a korai klasszicista jegyeket is. A díszítő festések által meghatározott termekben korhű és eredeti biedermeier berendezési tárgyak láthatóak. 1840-ből maradt fenn a sarokterem fali polcállványzata, a két aranyozott favázával, és a fedeles cukorkásüvegekkel, valamint a régi edényeket őrző vitrines pult is. Mivel a cukrászda mindig is közösségi hely volt (a boltozatok közepén feltárt falképek töredékei bizonyítják) az 1984-1986 közötti helyreállítás során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni. Főként a 6-7 fős asztalok jellemzőek a cukrászdában.

Nagy kincse a cukrászdának egy hasábszekreterben elhelyezett 32 sípos géporgona, amelyet Josef Hain bécsi mester készített 1819-ben.

Az egykori cukrászműhely helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel, amelyek egyedi látnivalót nyújtanak az országban. 2004-ben a cukrászda életében egy jelentős felújítást hajtottak végre, hogy továbbra is a legértékesebb gyöngyszeme maradhasson a Dél-Alföldnek és ez a csodálatosan szép cukrászda egyedi, különleges élményt nyújtson vendégeinek.

A török hódoltság visszahúzódását követő időkben Harruckern János György III. Károly magyar királytól szolgálatai fejében kapta a majd egész Békés vármegyére kiterjedő területet. Ő építtette a gyulai kastély első épületét.
A kastély barokk tömbjét fia, Harruckern Ferenc alakította ki, akinek unokája, Wenckheim Ferenc idejében igazi fénykorát élte a kastély. Az Almásy család Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén került kapcsolatba a kastéllyal.
A II. világháború után a kastélyt államosították, az épületben szakmunkásképzőt, ápolónőképzőt, majd csecsemőotthont helyeztek el. Az 1960-as években a kastélypark nagyobb részén termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt az 1990-es években fokozatosan kiürítették.
A gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély az ország kulturális életében is jelentős szerepet játszott. Ez az első magyarországi kastély, amelyben színjátékot tartottak már 1746-ban; himnuszunk zeneszerzőjének, Erkel Ferencnek a nagyapja kulturális udvarmesterként és házi muzsikusként élt a falai között –az Erkel család több generációja is adott itt zenei estet; Munkácsy Mihály a gyulai kastélyban kezdett ismerkedni a festészettel a Wenckheim família régi családi arcképeit javítgató Szamossy Elek keze alatt.
Felújítását követően a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban állandó kiállítást, kávézót, múzeumboltot, múzeumpedagógiai helyiséget, valamint időszaki kiállítóteret alakítottak ki.

Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban

Mi működtette a kastélyok hétköznapjait, kiknek volt köszönhető a pompa, hogy nézett ki a színfalak mögötti világ az arisztokrácia otthonaiban?
Eddig Európa és hazánk főúri épületeinek bejárásával sem kaphattunk választ ezekre a kérdésekre.
A gyulai Almásy-kastély mostantól elmeséli ezeket.
A 21. századi interaktív technika segítségével azt fedi fel az épület, hol, hogyan éltek a cselédek, akik egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul és szinte észrevétlenül kényelmessé?
S mivel az arisztokraták élete sem csak az estélyekről szólt, a kiállítás mindennapi tárgyaik, írott és íratlan viselkedési szokásaik segítségével a hétköznapjaikról is mesél.
Az állandó kiállítás a kastélyban tett három királylátogatásnak és annak a tíz aradi vértanú tábornoknak is emléket állít, akik az épületben tették le a fegyvert.

A kastély története a XVIII. századtól napjainkig

A kastély történetében a vízrajzi és a domborzati adottságok jelentős szerepet játszottak. Korabeli térképek alapján megállapítható, hogy a kastély és az uradalom a Fehér-Körös által bezárt félszigeten helyezkedett el.

Dr. Karácsony János: Békés Vármegye története c. munkájában találkozunk először a térséget érintö intézkedéssel: 1698. évben Lőwenburg János Jakab összeíratja és megbecsülteti a Körösök mentén elpusztult falvakat, és megveszi a Gyulavári, Kétegyházi, Várai és Keszi pusztákat. 1716. évben költözik Gyulaváriba, majd majorházat és majort épít.

Lőwenburg halála után Gróf Gaisruck Antalra száll a birtok, majd a kincstár visszavásárlás után 1741. évben eladta Andrássy Zsigmond Csongrád megye alispánjának. Andrássy Kétegyházát tette az uradalom központjává, ahová kastélyt és kápolnát épített.

Az Andrássyaktól újra a kincstárhoz kerül a Kétegyházi uradalom, amelyet 1794-ben Gróf Almássy Ignác vesz meg. Később a Gyulai tűzvész után a Wenckheimekre száll a Gyulai birodalom, feltehetően ezidőtájt épülhetett a kastély.

A kastély közelében 1842. évben épül a szeszgyár, a Wenckheim birtokhoz 1869-től az Almássyak jutnak. A birtokszerző Gróf Almássy Kálmán (1815) örököse, fia Dénes (1863), aki a lakatlan gyulai kastélyba költözik feleségével Károlyi Ellával.

Gróf Almássy Dénes 1933. évben lányára Jeannera hagyta a Gyulavári birtokot, Szigetmajort a rajta lévő kúriával. A Gyulavári birtok többi részét a leánytestvérek örökölték. Gróf Almássy Jeanne férjhez megy Gróf Pongrácz Jenőhöz. Gróf Pongrácz féle birtokon 1919-1945. évben malom, húsfeldolgozó, szeszgyár és téglagyár található. A héttagú grófi család csak nyáron és ősszel tartózkodott a Vári kastélyban. ősszel sok vendég érkezett és nagy vadászatokat tartottak, a kastélyhoz tartozó 200 hold erdő vadban rendkívül gazdag vadaskert volt. A kastélyt és a birtokot téli időszakban gazdatisztek irányították.

1945. évben a szeszgyár, gépműhely és egyéb ingatlanok a gyár körül szövetkezeti tulajdonba kerültek. 1948-ig Gróf Almássy Ignác utódai birtokolták a kastélyt, 1948. évtől az épületet a helyi TSz. raktárnak használja. 1949. évben határoznak a kastélyhoz közeli sportpálya megépítéséről, melyet 1952-ben készítenek el. (5. kép)

A kúria és a park Gyulavári község belterületén található, a park területe mára alig 1,8 ha-ra zsugorodott. Gyulavári 1776-ban a Kétegyházi uradalomhoz tartozott, később önálló település lett, majd 1977. április 1-től közigazgatásilag Gyula városához tartozik.

A német gyulai tanítói lakást 1795-ben építették fel. 1821-ben egy újabb tanterem került az ekkor megnagyobbított régi mellé. A ház térre néző szárnya az iskolának, míg az Ajtósi utcai frontja a tanítói laknak adott helyet. Az iskolai rész 1829–1830 telén megrongálódott, s részben össze is dőlt. A házat mai formájában ezt követően Nuszbek Mihály építette meg 1830 végére. Az Erkel-család 1808–1841 között lakott benne.

Ha szeretne többet megtudni az Erkel Emlékházról, a család történetéről, a kiállítás anyagáról vagy Erkel Ferenc operáiról, ajánljuk szíves figyelmébe az Erkel Emlékház saját honlapját, ahol rengeteg érdekes információt, dokumentumot találhat az egyik legnagyobb magyar zeneszerző életéről és munkásságáról.

Az L alaprajzú, földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban. A gyulai Ladics-Ház az egykori megyei polgári elit különleges emléke, ahol 3 generáción át gyűjtötték a családi relikviákat, hagyatékokat. A múzeum 6 szobában mutatja be a 19-20. század vidéki polgári világát.

Az egykori Pavilon 1888-1889-ben épült kulturális rendezvények (hangversenyek, műkedvelő és színházi előadások, műsoros estek, táncmulatságok) számára. 1979- ben kapott benne helyet Kohán György Kossuth-díjas festőművész életmű kiállítása.